Őrség, Szalafő
Látnivalók
Túraútak
Vizes helyek
Szalafő
Az Őrség egyik legrégebbi települése hét halmon épült, ún. „szeres település”, mindegyik dombján egy-egy „szer” fekszik: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer illetve Pityerszer, melyek a Szala-patak (Zala folyó) forrásvidékén, a patak két partjának lejtőin helyezkednek el.
Szalafő elnevezése a Szala névnek és a fej (fő) főnévnek – amely a folyó kezdetét, forrását jelzi – az összetétele, a település első írásos említése 1393-ból származik.
A település a honfoglalás utáni években jött létre, a fejedelmi, majd a királyi őrök székhelyeként. A nyugati határ védelmére telepített „őrállók” és családjaik az évszázadok során alakították ki a táj arculatát, apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel.
Szalafő 1978-tól országos jelentőségű természetvédelmi terület, az akkor létrehozott Őrségi Tájvédelmi Körzet része, majd 2002-től a környék természeti, kulturális és néprajzi értékeit megőrizni hivatott Őrségi Nemzeti Park egyik kiemelt települése.

Látnivalók
Túraútvonalak

Hármashatár-tanösvény
A fokozottan védett területen kanyargó tanösvényt követve a Hampó-völgy, és Vendvidék páratlan élővilágával ismerkedhetünk, amelynek végpontja az ország legnyugatibb csücske, a Hármashatárkő.

Gyantászok útja
A tanösvény 9 állomásán végighaladva megtudhatjuk, mi jellemzi a vendvidéki erdők növény-és állatvilágát, mit jelent a szálalás, mit csinál az, aki gyantászik, és hogy mennyi mindent köszönhetünk az erdőknek?

Sárgaliliom tanösvény
A veleméri Sárgaliliom tanösvény a Belső Őrség védett növényritkaságáról kapta a nevét, amelynek a legnagyobb állománya Veleméren található.

Szerről-szerre Szalafőn
A „szívecskés” turistajelzést követve bejárhatjuk Szalafő nevezetességeit és kevésbé ismert részeit, árnyas erdőkön és üde réteken keresztül.

Körtike tanösvény
A tanösvény tematikája Szalafő környékének jellemző élőhelyei, a száraz kaszálóktól egészen az elegyes erdőkig. A tanösvényen kihelyezett táblák mutatják be az egyes élőhelyek növény- állat- és gombavilágát.

Szala menti tanösvény
A tanösvény egy kellemes, árnyékos út során a Szala-mente élővilágát mutatja be. Az eligazodást irányító táblák, illetve az országos kék turistajelzés követése is segíti.

Felsőszeri tanösvény
A tanösvényen végighaladva az Őrségi népi építészet hagyományaiba nyer betekintést a látogató.

Bölények útja
A tanösvényen kihelyezett táblák segítségével megismerkedhetünk az európai bölények mindennapjaival, történetükkel, a fennmaradásukért és az állomány gyarapításáért végzett természetvédelmi tevékenységekkel.
Vizes helyek
Az Őrségi Nemzeti Park területén, és a környezetében sok fürdőzésre és horgászásra alkalmas tó, folyó található, de a környék bővelkedik gyógy- és termálfürdőkben is.
Vadása tó, Hegyhátszentjakab

A tó elnevezése a „vadássa” szóból ered, mert gyakori volt a környéken a róka, ami sok gödröt ásott.
A Vadása-tó tiszta vizét 12 forrás táplálja. A 200 méter széles, 350 méter hosszú tó a nyári hónapokban a kirándulók és a fürdőzők kedvelt helye.
Kiépített strandja fizetős, rendezett és tiszta.
Hársas-tó, Máriaújfalu

Az 1980-as évek végén a Hársas-patak felduzzasztásával létrehozott völgyzárógátas árvíztározót a szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplálja.
A Hársas-tó közkedvelt kirándulóhely, kényelmesen körbesétálható, de a nyári időszakban rengeteg fürdőzőt is vendégül lát a kijelölt szabadstrandja, ahol egy lángos büfé is várja az odalátogatókat.
A tó másik végén található gátnál a víz mélysége öt-hat méteres, amely – különösen télen – igen kedvelt horgászhelynek számít.

Az Őrség kapujánál található Borostyán-tó vize fürdésre tökéletesen alkalmas, tiszta, ami többek között annak köszönhető, hogy a tavat több forrás is táplálja.
A tó a horgászok kedvelt terepe, mivel a halállomány igen változatos.
A part kikapcsolódáshoz, sétához, pihenéshez is ideális, sőt, kutyabarát.